Ugrás a fő tartalomra

CAFE FREI SZEGEDEN

Új kávézó nyílt a belvárosban. Ez önmagában még nem akkora esemény, hiszen jönnek-mennek a vendéglátó egységek. Az már viszont felkelti a polgár érdeklődését, hogy Szegeden is megnyílt az első Cafe Frei. Így igaz, végre nemcsak a Media Markt polcairól szerezhetjük be a különc ízesítésű kávékat. Nem bírtunk várni, úgyhogy egy csütörtök délutánon kipróbáltuk a helyet.

A helyszín: Széchenyi tér, belváros, 17:00 óra, 15 fok, enyhe szél, besötétedett.

Már első ránézésre megfogott, hogy a kirakatban ülnek az emberkék, mert az olyan vagány, ha kávézóból bámulod a járdán sétáló „plebset”. No el is döntöttem, hogy én is akarom ezt az érzést, még ha csak arra a 15-20 percre is, amíg elfogyasztom a forró csokimat. A helyiségbe belépve egyből elvarázsolt a design, a berendezés. Olyan hívogatóan modern, barátságos stílus és azt sugallja, hogy felejthetetlen kulináris kávé élményben lesz részem. Aztán az ülőhely kiválasztása már gondot okozott, ugyanis viszonylag kevés a hely, illetve belülről már nem tűnt olyan kényelmesnek az a bizonyos kirakat, ugyanis egy pizza nagyságú asztalnál kaptunk helyet, két kemény fából készült bárszékkel párna nélkül. Na jó, de hát ha annyi ember van, hogy nincs szabad hely az csak valami pozitívat jelenthet…
A választék igen széles, legalábbis földrészenként lehet a kávékból választani különböző fantázia nevekkel. Itt kerültem bajba, ugyanis az hogy libanoni kardamomos forró csoki nem igazán mond sokat, de a kávéknál szintén hasonlóan nem derült ki, hogy milyen sajátosságokkal bíró kávéval van dolgom. Maradtam a biztos svájci alpesinél, végül is a közismert a Milka csoki után nem okozhat akkora meglepetést az íze. E mellé rendeltünk egy eszpresszót, mégpedig az itáliai féléből.
Az elkészítést egy barista feliratú hölgy végezte, ami bizakodásra adott okot. De! nem hallottam őrlő hangot, vagyis a kávé nem frissen őrölt!!! Hé! egy kimondottan kávéspecializált vendéglátó egységről beszélünk. A kiszolgálás úgy működik, hogy szólnak ha elkészül és Te elhozhatod a pultról magadnak a tálcát. A tálcán nem kaptunk vizet, cukrot pedig nem zacskóba adták, hanem ha felkeltél az asztaltól, akkor egy cukortartóból szerezhetted meg. A forró csokin is meglepődtem, mert egy kapucsínós csészébe szervírozták se kekszecske mellé, se cukor, se menő kanál, se tejszínhab.  
Eljött a kóstolás ideje: és nem, nem, nem… Nem jött a katarzis, egyszerűen semmi plusz dolgot nem nyújtott a kávé, cukor nélkül egyszerűen rossz volt. A forró csokival hasonló élményem volt, körülbelül egy Dr. Oetker porból készült csokipuding is lehetett volna. Se extra krémes érzés, se extra csokis érzés.
Közben pedig valahogy az ember nem érzi komfortosnak azt a bizonyos kirakatot, ez a hely nem arról szól, hogy beülsz egy kávé mellé beszélgetni. Valahogy olyan érzésem van, mintha egy fiatalos, modern belvárosi kávézó és egy Starbucks-os take away típusú keverék lenne. Azt az érzést kelti, amit a nyugati nagyvárosok képviselnek, hogy nincs időd ücsörögni, kapsz egy különleges nevű (kevésbé különleges tartalmú) kávét, hogy pörögj tovább. Csak felhörpinted a kirakatba, mint a lovak állva és már mehetsz is tovább. Persze távozásnál láttam, hogy van egy belső rész is fotelekkel, talán ott más hangulat fogott volna el.
Mindezekért az élményekért a következő árakon juthatsz hozzá: forró csoki 510 ft, eszpresszó 310 ft.
Azt kell, hogy mondjam, hogy a név több, mint ami benne van. Már korábban is próbáltam Frei kávét, mint például a málnás csokisat és a csomagolás, az újdonság teljesen levett a lábamról, az íz pedig… itt nyílván nem a kávé, hanem a málnás csokis finomság dominál, ami megdobogtatja a női szíveket.
A Cafe Frei-ről annyit érdemes tudni, hogy franchise rendszerben működik, fel is kerestem a honlapjukat. Teljesen jól felépített üzleti és marketing stratégia egy névvel fémjelezve. Egy névvel, amit sokan ismernek. Egy olyan ember képviseli, aki a világot bejárta, hát persze, hogy a kávéi is eget rengetően kulinárisak.
„Azt hiszem a Cafe Frei marad azon az ösvényen, amelyen elindultunk. Tévés hasonlattal élve érdekesek, izgalmasak, de informatívak is szeretnénk lenni. Olyan hely, ahol a vendégeink sok mindent tanulhatnak a kávézás világáról. És közben persze mindezt élvezhetik is. Ez a filozófiánk! Infotainment műsor, nem pedig bugyuta valóságshow…” - olvasható a honlapon.
Ezt a filozófiát nem sikerült átélnem és nem fogom a jövőben sem erőltetni. Pontozni felesleges, mert biztos vagyok benne, hogy lesz olyan, akinek tetszeni fog a hely pont az általam említett negatívumok miatt, mert szerencsére mindenki mást szeret.
Egy biztos: örülök, hogy megnyílt a hely, mert ezzel is változatosabb lett városunk és legalább nem egy újabb túrkáló bolt nyílt.  Azért üdíti a szegedi vendéglátást!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PILIS GYALOGTÚRA

Az ember nehezen törődik bele, hogy vége a nyárnak és ezzel együtt a sok programlehetőségnek és a napsütésnek is. Dacolva az ősszel egy rögtönzött ötletként nekivágtunk a Duna-kanyarnak. A célpont a Rám-szakadék volt, mely a fényképek (természetesen előzetes keresés a google-ben) alapján úgy tűnt tökéletes hely az aktív kikapcsolódáshoz.  A túraútvonal a következő: forrás:http://openmaps.eu/rastermap2findit=Dobog%C3%B3k%C5%91&zoom=19&lat=47.71832&lon=18.90499&layers=B0FT0FFT A kezdőpont Dömösnél helyezkedik el, ahol kihelyezett parkolóban lerakhatjuk az autónkat (800 ft/nap). Amikor odaértünk azzal a tervvel indultunk, hogy egy 2-3 órás rövid körúttal megmásszuk a Rám-szakadékot, a lelkesedésünket ösztönözte, hogy sokan indultak el gyerekkel családi programként. Viszonylag hamar elérhető a Rám-szakadék. Szerencsére az időjárás kedvező volt, így eső nem esett, ezért elképzelésem sincs mennyire nehezül meg a terep, főleg a 2013.évben bekövet...